2018. február 9., péntek

Váróterem

Végre hosszú idő után először végigaludtam az éjszakát, hála drága orvosom új gyógyszerének. Tegnap ketten ültünk a váróban, én fél 12-re voltam berendelve. Rejtvényeztem, mert korán érkeztem. Valamennyi idő múlva a hölgy, aki mellettem ült, egyszercsak megszólalt: mondja, hogy lehet, hogy itt ennyit kell várni? háromnegyed 11-re szólt az ő "behívója", mutatja az óráját, hogy öt perc múlva fél tizenkettő. Mondtam neki, ez majdnem mindenütt így van, hiszen nem lehet percre kiszámítani egy vizsgálat idejét, ez az orvos pedig nagyon alapos, de van olyan is, aki csak bemutat egy leletet, és nem vizsgálnak, hanem csak megmondják neki a további teendőket, aztán készen is van. Meséltem neki különféle várakozási eseteket, majd végsőként azt, amikor érfestés és a második sztent behelyezése napján 10 órára rendeltek. Délután 5-kor vittek be, étlen-szomjan ültem ott hét órán át, persze közben folyamatosan dolgoztak, mert sok volt a beteg, egyiket ki, a másikat betolták, szóval dolgoztak szépen. Nekem ez volt a leghosszabb várakozásom, de épp múltkor olvastam egy hírben, hogy az egyik, elhanyagoltságáról híres kórházban valakit az ügyeletre vitt a mentő, és 18 óráig feküdt ott fagyoskodva, mert szegényen csak egy pongyola volt, nyilván otthonról hozták be.
                    Nemsokára kijött az előző páciens, a nő pedig be. Közben jövögettek más emberek is. A rejtvényt elraktam, mert nem tudhattam, mikor végez. Elég hosszú idő következett, én a mobilomat lezártam, orvosnál így szoktam. Ezért megkérdeztem a mellettem ülő férfit, hány óra, mert előzőleg ő is éppen megnézte. Fél egy, mondja, én meg önkéntelenül is kaccantam egyet. Aztán a férfi kíváncsi pillantására elmondtam, mit beszéltünk ezzel a nővel, hogy mennyit kell várakozni, ő meg már egy órája van benn. Még legalább egy negyedóra eltelt ezután, mire végre kijött, és engem szólítottak. Ez a férfi negyed 1-re volt berendelve. Nagyjából tehát háromnegyed órás szünetekkel rendelnek be embereket, tudván, hogy legalább ennyi idő kell, de nagyjából ugyannyit aztán várni is kell.

1 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Volt a körzeti orvosunk, ott ha egy beteg volt előtted, ha 14 garantált volt a három óra várakozás. Akkor volt még időpontkérés is. Egyszer bent ültem a rendelő várójában, tehát már bent, de nem az orvosnál egy órát, rám se néztek. Telefonok, esetek. Nem mindig a betegre megy el a sok idő. Most fiatal doki van, szórja ki a népet.