2017. június 29., csütörtök

Kérdőjelek

A Face-ra már beírtam a következő történetet, de van aki nem jár oda. Megyek kedd délben az sztk-ba, leletért, azzal a kardiológushoz. A busz nem áll meg abban a megállóban, ahol öten is le akarunk szállni, mindhárom ajtónál égett is a lámpa. Közben elrohant egy villamos, amit, ha a busz megáll, hárman is igénybe akartak venni, ez később derült ki. Mielőtt az új megállóhoz ért volna a busz, előrementem hozzá, megkérdezni. Azt feleli: elfelejtettem. 
                      Másik történet, amit a múlt heti beszámolóból kifelejtettem, pedig igen érdekes. Szombaton kapok egy sms-t Anikótól, hogy vagyok, hogy telik a "szabadság" Marinál. Gyorsan írok én is sms-t, hogy minden klassz. Tíz perc múlva csöng a telefon, Anikó. "Most mi van?" Visszakérdezek: mi, mi, mi van? azt mondja, hogy akkor most hol vagy? "Nem kaptad meg az sms-emet?" "De, azt írod benne, hogy a klinikán vagy, de nem muszáj bejönni... stb." Na ez jó vicc, mondom neki, semmi ilyesmiről nincs szó. "Na akkor gyorsan telózok Juditnak lemondani, mert őt már mozgósítottam, hogy mivel ő közel lakik a klinikához, esetleg be tud menni, ha kell, én meg majd később." Azért is furcsa, mert nemrég minden sms-t töröltem a mobilomból, nemcsak a bejövőket, hanem a kimenőket és a stagnálókat is. Ezt az sms-t tavaly nyári befekvésemkor írtam Anikónak, hogy hol keringhetett - ugyanis akkor is megkapta. De csinál ilyet ez a mobilszolgáltató, például bekapcsolás után hívásokat jelez, melyek azonban régebbiek. Nemhiába tanultuk annak idején, hogy ha már túl sok az adathalmaz az adott "egregorban", nem csoda, ha összevesznek, sőt össze is omolhat minden egyszerre.
                      Ma nagyon rossz napom van, már 6-kor fönn voltam, becsuktam az ablakokat, mert nagyon csapkodta őket a szél, aztán próbáltam visszaaludni még egy kicsit, de nem ment. 7-kor fölkeltem, csináltam egy kávét és beültem a gépre játszani. Délután egy kis gyerekölelgetés következik, remélem, nem szédülök már annyira, mint előbb. Mostanában gyakorta megesik, a frontok gyors változása okozhatja, de nem lehetetlen, hogy közrejátszik a szívem állapotromlása is. Néha 44-es pulzus, néha meg elszunyókálok a fotelban, mikor ébredek, 90-es. Mindegyiket nehéz viselni. 
                      Holnap megyek le Siófokra, de miután egyik vihar a másikat követi, nem tudom, mi lesz a Padödö koncerttel is. Tegnap az Illését lemondták, Mari hívott, hogy hiába dolgoztak a rengeteg takarítással, ma újra kezdhetik, mert ma van az esőnap. És ha most is esik? Egyébként jól szórakoztunk, mert a művészek lejöttek vegyülni, például Feke Pál. Nagyon sajnálták a színpad szerelőmunkásait, akiknek sokkal több munkájuk veszett kárba, a végén víz alá került a színpad. Bár ezt nehéz elképzelnem, mert tudom, hogy egy méterrel van a talaj fölött, de Mari imád túlozni, vagy másképpen fogalmazott. Mindegy, ha fürödni nem is lehet majd (most jelezték az időjárást), azért a másféle tevékenység tán javít, vagy Marival együtt szenvedünk az elkerülhetetlen frontoktól.
                     








2 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Elfelejtette? Nem ez a dolga? Érdekes. A frontok engem is zavarnak, másként. Sajnos, ezzel kell élnünk. A nászasszonyom szíve ilyen, ill. a vérnyomása, de ő így is vezet.Múltkor belement az árokba, de nem tud autó nélkül lézezni.

Isabel írta...

De, ez a dolga. Meg is beszéltük a Face-n, de én toleráns típus vagyok, ezért arra gondoltam, csak egy pillanatra essen ki valaki a munkájából, ez bizonyos szakmáknál elengedhetetlen ugyan, de... miért ne eshetne ki épp egy buszvezető, ha esetleg komoly gondjai lehetnek otthon vagy a munkahelyén. Vagy - csak. Szerencsére most ezzel semmi kára nem esett senkinek, öt korombeli emberről van szó, akik legfeljebb nem érték el a villamost, amivel tovább akartak menni. A belvárosban, főleg csúcsidőben ilyesmi nem fordulhat elő, és szerintem elő sem fordul, de ez peremkerület, kevés utassal stb. Lányom villamosvezető és rendkívüli stresszéről már hatodik éve állandóan értesülök (párja is az). A villamos még rosszabb, mert sokkal több lámpára kell figyelnie, ráadásul sok helyen még nincsenek automata váltók. Én azt mondtam a többi utasnak is, hogy bárkivel megeshet, még akkor is, ha ez a dolga, ahogy mondod. De ezt mások, akiknek nem ilyen természetű, állandó figyelmet igénylő munkájuk van, ezt el sem tudják képzelni. Ezért dúl az utas-vezető harc minden vonalon, állandóan. Az is igaz, hogy bár most nem történt baj, de mi van, ha a villamosfülkében lévő 50-60 fokban egyszercsak elájul a lányom és összeszalad busszal, gépkocsival, mert nem tud magáról? van ugyan ventilátor, de akkor meg megfagy, illetve kiakad a nyaka, annyira rosszul van megoldva. Csak a modern villamosokban-buszokban van már légkondicionálás, és ha működik, jó, ha nem működik (gyakori), akkor utasnak-vezetőnek egyaránt rossz.