2017. január 13., péntek

Bocs, ha nem vidám

Ezt úgy értem, hogy nem lehet mindig vidám az ember, viszont az is túlzás, hogy mostanában külön örömnap nekem, ha mégis vidámabban fogom fel a dolgokat. De ami az elmúlt évben volt, abból már nagyon elegem lett. Még akkor is, ha ezek a beírások nem örömteliek. Az ember azért ír naplót "a levegőbe", vagy, híres írónk szavaival: "nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek". 
                  Én mindig megmondtam, ha jó volt, akkor is, ha nem. A mai nap azért volt jó, mert nagy meglepetésemre előrehozták a kezelésemet, méghozzá nem is az orvos, hanem az alapítvány "gazdája". Látva állapotomat, azonnal átvitt egy orvoshoz, aki megírta a beutalót. Lehet, hogy a jövő hetet már a kórházban töltöm és megint van egy halvány reményem a gyógyulásra. Őszintén szólva? tényleg nagyon halvány. Több mint egy éve kezdődött és nemhogy javult volna, de sokkal rosszabb lett a helyzet. És ez nem életkor-kérdés. 
                  Hát "előre a legelőre", mondja egy régi triviális szólam, néha én is elsütöm, de csak írásban. Ma már élőszóban ilyet meg se értenek az emberek. Hát még mást! 
                  Mostanában lányaimmal van megértetlenség, na de én csináltam őket, én vagyok a felelős azért, hogy ilyenek lettek. De hogy magyarul beszélek, mégis másként értik? eszembe jut erről az a bizonyos színdarab (vagy film), Kern játszik benne. Biztos, hogy nem őt utánozom, amikor elmenekítem magam mellől az embereket. Kevésbé fáj nekik, ha elmegyek majd. De ez még odébb van, mert ha nem lenne bennem még mindig egy csekély remény, el se mennék - az orvoshoz. És persze abban is bízom, hogy ez is változik, ahogy mindig változunk, legalábbis én mindig változtam. Sajnos vagy nem sajnos, igaz, hogy gyakran érzem a múlt szörnyű hatásait, mivel ezek nélkül nem ilyen lennék, de azért inkább előre megyek, mint visszafelé.

2 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Akkor a jó, hogy javulhatsz. Ez mindenképp biztató. A gyerekekkel meg én is küzdök, de mi valahogy másként látunk. Aztán majd, ha ennyi idősek lesznek megértenek minket, de akkor más késő lesz(nekünk).

Isabel írta...

Meg nekik is...