2016. január 9., szombat

Nem jó dolgok

Hosszú szünet, lagymatag semmittevések után most egyszerre több kellemetlenség ért. Az még hagyján, hogy egy furunkulust le kell operálni a hátamról, és mivel vérhígítót szedek, addig csökkentenem kell, ami nem veszélytelen, de reménykedek, hogy nem lesz probléma. 
A legnagyobb dili, hogy az Elműtől horribilis számlát kaptam, december első két hetéről. Akkora összeg van rajta, amit azelőtt két és fél hónap alatt fizettem. Persze nem néztem meg a neten, mikor "rendel" az ügyfélszolgálat, így péntek délután hiába mentem el.  Azóta naponta többször nézem az órát, és nagyon gyanús, mert az előző, évi számlát és fogyasztást nézve is nagyobb a fogyasztásom, miközben a porszívót nagyon régen nem használom, mivel nem lehet a tetejét lecsukni, erősáramú készülékeim nemigen vannak, csak mikrót használok, de nem azzal főzök, mosni is csak egyszer szoktam hetente, vasalni egyáltalán nem vasalok, a botmixert is elvétve veszem elő. 
A telefonos ügyfélszolgálatos nő szerint talán a lakáson belüli rendszert kellene elsőre megvizsgálni, hát most napok óta ezt figyelem. A számlán is van egy tétel, ami nem világos, mást mutat, mint kéne, de ezt remélem, hétfőn megtudom, mikor személyesen bejutok (talán bejutok) az ügyfélszolgálatra. Nagyon érdekes ez a fejlemény, mivel éppen azóta áll fenn, mióta az Elmű már nem csak Elmű, hanem az új neve alatt "fut".
Kisebb kellemetlenség, hogy a masszőrhöz nem akkor mentem, amikor kellett volna, így persze lemaradtam egy újabb kezelésről. 
Elmentem a húgomhoz pénteken, és hiába hogy negyedszerre járok ott, mindannyiszor eltévedek. Az előbbi és ez is azt mutatja, hogy agyam túlterhelt, tán a rengeteg rejtvényfejtéstől. Mostanában ugyanis elég sokat fejtek a számítógépen, volt nap, amikor 57 rejtvényt csináltam meg. Persze papíron is fejtek, hiszen nemsokára itt a Rejtvényfejtők Napja (február 7.), és most már csak a félig keverteket csinálom, illetve a teljesen kevertekkel próbálkozom. Utóbbiak is mennek, csak nagyon lassan, márpedig a versenyen az idő is fontos tényező. 
A héten nem gyerekeztem, szerdán ugyan kellettem volna, de pont aznap volt jégmező a városban, ki se dugtam az orromat. Ma megint ez a helyzet, a lányom telefonált, hogy elindult ugyan, de nem jutott messzebbre az utca felénél, visszafordult, mert ott is jégpálya van.
A beázásom is jócskán csúszott. Pár hónapja volt itt a gondnok egy pasival, hogy megvizsgálják a kisszoba felső sarkában lévő vizesedést, hogy mitől lehet, mai napig nem tudják, illetve csakis a betonban lehetnek rések, melyeken át szivárog be állandóan az esővíz. A vakolat persze jön lefelé. Teltek a hónapok, és csak most jutottam el a tudatig, hogy esetleg fizethetne ezért a biztosító. Föl is hívtam, de nem volt olyan menüpont, amit az ügyfélszolgálatos mondott, így a végén interneten jelentettem a kárt. Mindenesetre ez is elindult végre. 
Mondom ezeket a húgomnak meg filozofálgatok rajta magamban is, hogy ez a késleltetett odafigyelés illetve a nem odafigyelés valamire milyen agyi működésleállás előzménye. De ő azt mondja, mások is felejtenek, ezek nem is olyan nagy dolgok, így hát megnyugszom abban, hogy ha nem dolgoztatnám annyit az agyamat és nem figyelnék százfelé egyszerre, talán nem felejteném nyitva a gázcsapot sem, amikor elmegyek itthonról. Mondjuk ez nagyon ritkán fordul elő, de előfordul, igaz, nagyobb baj eddig nem történt, maximum "leégett a teavíz". Az ételleégéseket is már lassan megszokom, néhány éve több lábast és fazekat dobtam ki, mint azelőtt húsz éven át. Mert elfelejtem figyelni, amikor a gépen játszom, elpárolog a víz, és már csak arra figyelek, hogy füst gomolyog befelé a szobába.
Való igaz, hogy kevesebbet kellene "törnöm a fejemet", igen ám, de akkor azonnal észreveszem és érzem, mennyire fáj, zsong a fejem, így muszáj állandóan valamit csinálnom. Mert sajnos fejet meg gerincet még nem ültetnek át.    

Nincsenek megjegyzések: