2015. július 6., hétfő

Vajúdás

Ma reggel már éreztem, ez a meleg nem nekem való, és az nem vigasztal, hogy másokat - főleg sorstársaimat - is ugyanígy érint. A kellemetlen az, hogy nehéz elmagyarázni a lányoknak, akik régen sem érezték át a helyzetemet úgy, ahogyan mondjuk én éreztem át az anyámét. Nem arról van szó, hogy ez kötelező lenne minden gyereknek, de azért kicsit odafigyelhetnének, ha az ember nem panaszkodik unos-untalan, azért a gond ott van. Fura, hogy meglepődnek, ha azt mondom, ezt meg azt nem bírom. De ha maguktól nem veszik észre, muszáj néha keménynek lenni, és meg kell mondani, nemet kell mondani időnként. 
Szóval mikor fölhívom a lányomat, hogy holnap nem tudok gyerekcsősz lenni, főleg úgy nem, hogy a félévessel megyek az ötévesért, aztán etetni, pelenkázni előbbit, míg utóbbira figyelek a játszótéren. Esetleg anyóspajtás? kockáztatom meg, hiszen például két hete kíméljük őt, pedig a meleg nem most kezdődött, de azért mindennap mentem. Mire azt mondja: végül is anyósa csak délelőtt vállal munkát, újabb perc múlva meg az derül ki, hogy hiszen a párja is otthon lesz délután, mert a házban gázszerelők dolgoznak. No de anyóspajtásnak is "van vérnyomása", a párja "mit csináljon a gyerekkel?", ráadásul a vendégei is pont holnap akarnak jönni... Ez okoz komoly fejtörést a lányomnak? az mindegy, hogy kapok esetleg egy, valljuk be, mindentől felmentő utolsó infarktust? kitör belőlem kicsit a gyerekszobátlan énem: a vendégek le vannak ... magasról, mondom. Hogy jön ez az én bíróképességemhez? Ha pont 38 fokban akar gyantáztatni vagy szempillát festetni egy barna fruska, miért nekem kell ahhoz megdögleni? 
Érvelek tovább, nem vállalhatok ekkora kockázatot, az orvos is azt mondja, ilyen melegben ki se tegyem a lábam itthonról. Itthon tudok zuhanyozni félóránként, vizes törülközőn ülni, és még így is nehezen bírom. Hogy is van ez? kit és miért kell kímélni jobban?
            A vége jó, tehát lányom megértette ezt és a párjával szépen megbeszélték, ő vigyázza - a saját gyerekeit.



2 megjegyzés:

Névtelen írta...

ehhez csak az jut eszembe, hogy milyen érdekes, ezek a kiscsajok nem dolgoznak, mégis jut mindenre a piercingtől kezdve a méregdrága műkörmökön folytatva, egészen a több dimenziós szempilláig, tetovált szemöldökig, a ruhákról, cipőkről ne is beszéljünk, amilyeneket hordanak. Természetes, hogy a buszon ők ülnek a legjobban, persze menetjegy vagy bérlet nélkül. mert ő a halmozottan hátrányos. Izlandilinda

Névtelen írta...

egyetértek, de azt ne felejcsd el lindus, hogy hátha mégis dolgoznak, csakhogy amiről írsz, az a munkaruhájuk illetve a munkához való kellék:-) Zalán, a kaján