2015. június 7., vasárnap

Verseny verseny hátán, majd hosszú, néma csönd

A szombatom nagyon klasszul sikerült! a Balassa Kupa egyik kategóriájában sikerült egy hibával a harmadik helyre jutnom, és ezzel az összesített verseny eddigi nyolcadik helyéről is előbbre rukkolok, gondolom (adat a jövő héten). Annak az egy hibácskának sem lett volna szabad megtörténnie, hiszen egy egyszerű szóról volt szó. A vicc az, hogy keresztben sem volt jó az a betű, és végül azért hagytam úgy, mert értek már meglepetések az ügyben, hogy létezik-e egy szó vagy nem létezik. Társnőm, akivel Sárváron még kb. fej-fej mellett eveztünk, már Békéscsabára sem tudott eljönni, így csúszott sokkal mélyebbre nálam. Most is több hibája volt, mikor a végén mutatta, visszafojtott vigyorral soroltam neki a jó megoldásokat. Teszem hozzá, köszönhetően a kb. fél éve művelt internetes rejtvényeknek, melyek fejtése agyműködésemet erősen megserkentette. Hiszen tavaly még a 10-20. helyezettek között foglaltam el helyemet ebben a kategóriában, és csak annak örülhettem, hogy az első fertályban vagyok azért, mégse a sleppvivőknél.
            A legeslegklasszabb az (örülök, mint majom a farkának, vagy mint egy gyerek egy helyes kavicsnak), hogy 81 éves csúcstartónkat sikerült leköröznöm. Az összesítettben múltkor még éppen előttem volt, most pedig még lejjebb csúszott szegény. A helyi és klubi versenyek sztárja, aki anno hídmérnök volt, és még mindig hihetetlen az agyműködése, több verseny első illetve második helyezettje... Nagyon gyorsan el is ment aztán, igaz, indult a busza. Most mit nem tudott, hiszen nekem is négy tippem volt - viszont mind bejött, köszönhető fejlődő intuíciómnak. Ez már a múltkori versenyeken is sokat segített, Csabán is egy hibám maradt ezekből, a többi tipp bejött, mintha csak, idézem egykori tanáromat: "leszívtad az Akasha-krónikából". Mostani tippjeim: a legegyszerűbb telítetlen karbonsav (akril), a glagolata, a cirill írásmód előtti ószláv írás (ezzel még az internetes játékoldalon sem találkoztam, csak keresztben kijött, most már ezt is tudom, aztán ahogy történni szokott, soha többé sehol nem fog szerepelni...) A hagymazöld színű hegyikristályt, a prazemet ásványos múltamból ástam ki, aztán egy halvány tipp a szemleszerű kiadványra: digest (Readers Digest-olvasó koromból, ami meglehetősen régen volt). Kijött az amerikai harci gáz is, az adamsit - életemben nem hallottam róla, továbbra sem kérem... Katafa Vas megyéből, román dunai kikötőváros Galata, szintén a keresztbe menő szavak: csanak, átalag által íródtak be.   
             Külön öröm volt, hogy új ismerősöm (akivel Csabán parázs vitákat folytattunk gyerek- és felnőtt pszichológiáról) most kocsival jött le a férjével, és visszafelé az üres hátsó üléseikre toboroztak embereket. Ismerve az üzemanyagárakat, előre bocsátottam neki, én csak annyival tudok beszállni a benzinpénzbe, amennyit a buszon fizetnék, nehogy a végén még én járjak rosszul. De erről szó sem volt, vendégem vagy az egyik hátsó ülésre, invitált a lelkes tanítónő. 
              Itt már tavaly is oklevelet kapott minden résztvevő, névre szólót! nem mellékes, milyen figyelmesek voltak a rendezők, hogy - legalábbis az első háromnak, így nekem is - a helyezést is ráírták. Vagyis ott rögtön vitték számítógépre és nyomtatták ki. Tiszteletre méltó megbecsültség... az ajándékban csokoládé és kommersz kekszfélék szerepeltek, amilyeneket sose vennék, de ezeket majd viszem a családnak.
              Szóval, olyan boldog voltam, hogy majdnem a számon volt: "mindenki a vendégem egy kávéra és fagylaltra hazafelé valamely cukrászdában". De csak majdnem, látva igen mélyre csúszott társnőmet, akinek még a beszéd is nehezére esett. Nem sokkal utána azt gondoltam, majd ha aranyérmes vagy -kupás leszek, akkor lesz inkább ideje a nagy ünneplésnek. Igaz, tavaly se volt semmi ünneplés, még nővérem sem gratulált - no ez jellemző is volt rá mindig. Bezzeg ha ő győzött, mindenkitől kicsikarta az elismerést.
              Persze a szerencse bizony forgandó, így következő versenyen nem biztos, hogy aratni fogok, igaz, már ideje lenne. Főleg ha azt nézem, nővérem tavaly márciusban még kezdő volt, nyáron haladóba lépett, ősz végén pedig már átminősítették mesterjelöltnek. Ami egyébként még jó is, hiszen eggyel kevesebb lett a riválisom. Igaz, így is voltak Békéscsabán negyvenegyen, most pedig harminchárman.  No de a nővérem sokkal régebben kezdte és nagyságrenddel többször fejtett rejtvényt, mint én, főleg olaszt, amit én csak kb. három éve kezdtem. És már szigetest is többször csináltam, sikeresen. Igaz, ennél nagy gond, ha az első illetve az utolsó függőlegest illetve vízszintest nem tudom, bár ez a folyamatosnál is erősen gáz, hiszen akkor el sem tudom kezdeni. A kevertektől pedig még milyen messze vagyok! a félig kevertek már időnként mennek, de itt is az határoz, mennyire tudom, mi micsoda.
              A kezdők sokan panaszkodtak, milyen nehéz volt a rejtvényük, azt hiszem, nem is volt hibátlan feladat, de ebben lehet, hogy tévedek. Néztem a rejtvényüket, és bizony volt benne olyan, ami engem is elgondolkoztatott volna.
               Vasárnap ismét lesz egy helyi, pontosabban országos, de szűkebb versenye a kelenföldi kulturális központnak, a 60+-nak. Azért szűkebb, mert csak kezdő, haladó és haladóbb! (ez valahol a haladó és a mesterjelölt közötti kategória, nem hivatalos, csak ezen a versenyen létezik) kategóriában lehet indulni. 
               Azután viszont viszonylag hosszú szünet, hiszen egész júliusban sehol semmi, augusztusban lesz a következő. Nem értettem, ilyesmit miért kell szüneteltetni, aztán rájöttem, hogy bizonyára a ROE szervezők is elmennek szünidőre, hiszen bár ők is versenyeznek, azért a szervezéssel és az értékeléssel elég sok munkájuk van. 
                Jövök beszámolni jövő hétfőn! 

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Zalán jelentkez. Gratulálok, és ahogy néztem, bevált a "fenyegetésed", a következő versenyen több hibád lett. A lényeg, hogy linda is nagyon klasszul szerepelt, de nem is csoda, mert általában hagyom játszani a netrejtvényen. Kár, hogy nincs még egy gép, én is szeretnék játszani már. Na majd ha izlandi besokallja a sok aranyérmét, esetleg kifolyik a szeme, átveszem a hatalmat, és a gép közelébe se engedem.